A visszérbetegség a felületes vénák kóros kitágulását jelenti, mely napjainkban sajnos egyre több embert érint. A betegség kialakulása főleg az életmódnak, a genetikának, illetve az alkati tulajdonságoknak tudható be. A visszérbetegség az érintett végtag vérkeringését rontja, súlyosabb esetekben akár szövődményeket is okozhat. A visszérbetegség oka a visszerekben megnövekedett nyomás, amely főleg a gravitációból ered, tartós fennállása a vénabillentyűk elégtelenségét, majd az erek kitágulását okozza.
A visszérbetegség tünetei
A betegség különösen a nőket és az álló munkát végzőket érinti, mely meleg időben még kellemetlenebb tünetekkel jár. Amennyiben lehetséges, fokozottan figyelni kell a megelőzésre, azonban, ha már ezzel elkéstünk, fontos, hogy kezeljük a betegséget, hiszen ennek hiányában komoly szövődmények is kialakulhatnak.
A visszérbetegség legegyértelműbb tünete a bőrön átlátszó vénák, melyek lila dudorok formájában jelennek meg. Emellett a betegség tünetei közé tartozik a lábfájás, az ödéma, illetve a lábgörcsök is. Lábdagadás is jelentkezhet, akár már kis megterhelést követően is. A visszérbetegség legsúlyosabb és akár életveszélyes következménye a mélyvénás trombózis.
A visszérbetegség kezelése
A visszérbetegség kezelése mindig összetett. Célja a vénás nyomás, valamint a vénás visszafolyás csökkentése.
A visszérbetegség kezelésére minden stádiumban jól használható a kompressziós harisnya. Emellett gyógyszeres kezelést is alkalmazni szoktak, mely ugyan nem gyógyítja a betegséget, viszont a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet, amikor a kompressziós kezelés már nem elegendő. A terápiához olykor elengedhetetlen a bőrgyógyászati kezelés is, valamint a súlyfelesleg ledolgozása.
Fontos, hogy olyan cipőt hordjunk visszérbetegség esetén, melynek rugalmas a talpa, így nem akadályozza a talpizmok mozgását. Ez megelőzés szempontjából egyaránt fontos.
A visszérbetegség tünetei jól kordában tarthatók különféle kenőcsökkel is, valamint gyógyhatású készítményekkel, azonban ezekkel véglegesen nem lehet megszüntetni a panaszokat. Súlyosabb visszértágulatok kezelése sebészeti úton történik, de lézeres vagy injekciós kezelést is alkalmazni szoktak.
A visszérbetegség fokozatai
- Az első fokozat a tünetmentes állapot, amikor még látható tünetek nem jelentkeznek, de különböző panaszok már utalhatnak a keringési zavarra.
- A seprűvénák megjelenésekor a belső talpélen vagy a belbokánál apró tágult visszér-hálózat észlelhető.
- A folyadék nem megfelelő visszaszívódása miatt vizenyős, bedagadt láb alakul ki.
- Ezt követően megjelennek a jellegzetes bőrtünetek, a bőrfelszín keménnyé válik, s fokozatosan barnásan elszíneződik, a barna foltok között pedig fehér területek alakulnak ki. Ekcémás kiütések is megjelenhetnek.
- A következő stádiumban kifekélyesedés nélkül kialakuló világos színű hegek is megjelenhetnek. A bőr piros, gyulladt lehet, mely foltokban elefántcsontszínű hegeket idézhet elő.
- A vénás betegségek végső stádiumát a különböző méretű, nem gyógyuló lábszárfekélyek képezik. Kialakulásukat a nem megfelelő keringés által bekövetkező bőr elhalása idézi elő.
Megelőzés
Akik hajlamosak a betegségre, azoknak érdemes odafigyelni a megelőzésre. Fontos, a rendszeres testmozgás, mellyel javíthatjuk az izompumpa működését. A gyaloglás, úszás vagy a kerékpározás kíméletesen és hatékonyan segít a visszérbetegség megelőzésében, de a kialakult betegség súlyosbodásának késleltetésében is nagy segítséget nyújthat.
Emellett váltó zuhanyzással is edzhetjük az ereket, fokozhatjuk rugalmasságukat. Kerülendő a tűsarkú cipők, illetve a túl szoros ruhák viselése. Továbbá a túl hosszú ideig tartó ülő- vagy állómunka egyaránt ártalmas lehet, előbbinél érdemes óránként szünetet beiktatni, és kicsit átmozgatni magunkat, míg az utóbbinál a végtagok felpolcolása, visszértorna végzése javasolt. A megfelelő táplálkozásra is érdemes kellő figyelmet fordítani, javasolt a magas rosttartalmú ételek fogyasztása. Az E-vitamin tartalmú ételek erősítik az erek falait, valamint a vérkeringést is javítják, az erek belső védelmében pedig a flavonoidok segítenek.